Home office vagy coworking?

20181009_125955

Mi kell a hatékony home office-hoz? Önállóság, önfegyelem és szoros időbeosztás. Ezek nélkül a munka nem lehet sikeres, a dolgozó elcsúszhat a határidőkkel, romlásnak indulhat a teljesítménye, egyre csak tornyosulhatnak fölé a feladatok… A Stanford Unversity kutatása szerint azonban a megkérdezettek többsége éppen az egyedüllétet, a gyengülő emberi és szakmai kapcsolatokat említi az otthoni munkavégzés legfőbb hátrányaként. Az emberek több mint harmada fél az elszigeteltségtől, a lehetőségekről való lemaradástól. Mások attól tartanak, hogy otthoni környezetben a különféle zajok, a kutyaugatás vagy a család jelenléte miatt képtelenek megfelelően koncentrálni a munkájukra. A munka és a magánélet határainak elmosódása vagy a túlterheltség, esetleg az étkezések kimaradása mind olyan problémák, amelyek hosszútávon komoly egészségügyi és pszichés gondokat okozhatnak.

A coworking, vagyis a közösségi munkahely kifejezés 2005 körül látott napvilágot, és megalkotója Brad Neuberg volt, aki egy startupnál dolgozva elégedetlen volt a munknájával. Szerette volna, ha a szabadúszás előnyeit kombinálhatta volna a közösségben dolgozás élményével és struktúrájával. Így született meg a hagyományos irodai kereteken túllépő munkahely elképzelése, ami az elmúlt bő tíz évben hódít, hiszen csak 2014 ás 2015 között 36%-kal nőtt a közösségi munkahelyek száma, és a becslések szerint 2017-re már egy millióan dolgoznak ilyen irodákban.

Egy közösségi munkahelyen asztalt bérelni több szempontból jó megoldás lehet. Az otthonról dolgozó életmódnak egyértelműen megvannak az előnyei, főleg ha épp aznap délben jön a szerelő, és jók vagyunk a saját időnk beosztásában. Ha azonban hajlamosak vagyunk struktúra nélkül szétcsúszni és a nap végén rájönni, hogy tulajdonképpen semmit nem is csináltunk egész nap, a coworking lehet a megoldás. Nem csak arra ad lehetőséget, hogy irodai, ám mégis kötetlenebb, lazább keretek között a feladatunkra koncentrájunk, hanem arra is, hogy más dolgozókkal, akik minden valószínűséggel másik cégnek, akár teljesen más területen dolgoznak, ötleteket cseréljünk, ezzel színesítve a saját munkánkat. Ráadásul elkerülhetjük az otthonról dolgozás lassan kialakuló magányát.

A Harvard Business Review munkatársai azt kutatták, mennyire érzik jól magukat azok, akik közösségi munkahelyen dolgoznak. Az eredmény egy hetes skálán hat pontos lett, ami a hagyományos keretek között dolgozók elégedettségét legalább egy ponttal megelőzi. A kutatók az eredményt olyan meglepőnek találták, hogy részletesebben utána akartak járni a jelenségnek.

A coworkinget választó dolgozók úgy érzik, jelentőségteljes, amit csinálnak. Nem csak azt érzik, hogy munkájuk által így jobban kiteljesedhetnek, hanem mentálisan is jobban érzik magukat, mert egy közösségi munkahelyen (lévén egy hagyományosnál gyakrabban változó közösség) kevesebb munkahelyi csetepaté és dráma bújik meg, ami a munkahelyi stressz egyik fő okozója.

Másodsorban jobban kézben tartják a saját munkakörülményeiket és időbeosztásukat. Ha a nap közepén szünetet tartanának, megtehetik, vagy leugorhatnak a konditerembe. Ha nyugalmas egyedüli munkára vágynak, egyedül dolgoznak, de ötletelhetnek is a közös asztaloknál másokkal. Értékelik az önállóságot, de a struktúrát is, amit az irodai környezet nyújt.

Végül elmondható, hogy a coworking nem csak egy megoldás a produktívabb munka elősegítésére, hanem közösség, ami összetartő erőként megadja a dolgozóknak azt az érzést, hogy tartoznak valahova, ami minden embernek jól esik. A mozgalom maga közösséget kovácsol olyan dolgozókból, akiknek lehet, hogy teljesen más a szakterületük, de a fenntarthatóság, a közös ötletelés és a hasznos munka egyformán fontos számukra.